Egyiptomban a leghíresebbek az ókori birodalom monumentális épületei, ilyenek például a gízai piramisok, a nagy szfinx és a karnaki templom, a romvárosok, mint Memphisz, Théba és Ahet-Aton, illetve a temetők, például a Királyok völgye és a Királynék völgye, valamint az ezekhez kapcsolódó Dejr el-Bahari.

Kairó1979 óta az óegyiptomi műemlékekkel együtt az UNESCO világörökség részét képezi.

Nemzeti parkok

el-Gamal vádi Nemzeti Park– DK-Egyiptomban, a Vörös-tenger közelében

A Wadi El Gemal Nemzeti Park Marsa Alamtól mintegy 45 kilométerre délre található. A Wadi El Gemal Nemzeti Parkot Egyiptom egyik legérdekesebb helyének tekintik, pusztán a sokféle ökoszisztéma és sok régészeti lelőhely miatt.

Fehér-sivatag Nemzeti Park– a Dakhla és Baharijja oázisok között

A Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag Egyiptomban, a Szahara keleti részén található. A körülbelül 20 ezer négyzetkilométer nagyságú Farafirah-mélyföld legkülönösebb képződménye. Nevét természetesen a színéről kapta, ugyanis az itt található sziklák alapanyagát a földtörténeti felső kréta korban (100–65 millió éve) egy tenger hagyta maga után porcukor finomságú mészkő formájában.

Ras Mohammed Nemzeti Park- a Sinai-félszigeten

A nemzeti park a Sínai-félsziget legdélebbi pontján található, Sharm el-Sheikh városától délnyugati irányban 25 Km-re. A Rasz Mohammed Nemzeti Park 480 km² területen terül el, ebből 135 km² szárazföld, és 345 km² tengeri, vizes élőhely. A tengeri terület korallzátonya a felszín alatt fél- 1 métertől kb. 30-50 méterig terjed, itt él a területen fellelhető fajok 99%-a.Szélessége a nyugati parton eléri a 8-9 km-t.

Mindezeket a nevezetességeket és a homokos tengerpartokat különböző utak keretében kínáljuk.

Hurghada utazások

Egyiptom, Hurghada & Safaga keresési találatok (neckermannallee.hu)

Sharm El-Sheikh utazások

Egyiptom, Sharm el-Sheikh keresési találatok (neckermannallee.hu)

Marsa Alam utazások

Egyiptom, Marsa Alam keresési találatok (neckermannallee.hu)

Kairó városnézés

Egyiptom, Nílus völgye, Kairó keresési találatok (neckermannallee.hu)

Nílusi hajóutak

Egyiptom, Nílusi hajóutak keresési találatok (neckermannallee.hu)

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Időeltolódás: télen +1 óra

Utazás hossza: charterjárat esetén kb. 4 óra, amennyiben nincs köztes megálló

Pénznem: egyiptomi font (EGP vagy LE). Vízumra tegyék félre a kiszámolt 25,- USD-t! Amerikai dollárt (csak 2006 után kibocsátott bankjegyek) és eurót érdemes vinni, és hivatalos pénzváltóknál szükség esetén kisebb összeget egyiptomi fontra váltani (nehézkes a visszaváltása), de mindenhol elfogadják fizetéskor a dollárt és az eurót. Borravalóhoz javasolt kis címletben dollárt vinni.

Árak, borravaló: az arab ember imád alkudozni, a teátrális alkudozás a vásárlás elengedhetetlen része. A borravaló (baksis) pedig mindenhol elvárt

Áram: 220 V, általában az európai konnektorok megfelelőek, ha mégsem, úgy helyben kapható adapter. Javasoljuk, vigyen magával elosztót, ha egyszerre több készüléket szeretne tölteni. 

BEUTAZÁSI FELTÉTELEK

Magyar állampolgárok az alábbi úti okmányokkal utazhatnak be az országba:

Magánútlevél: a hazautazás napját követően még hat hónapig kell érvényesnek lennie

Vízum:

Turista célú beutazás esetén: legfeljebb egy hónapos tartózkodásra jogosító vízum igényelhető

• nemzetközi repülőtereken érkezéskor (Bank feliratú ablak), költsége: 25 USD.

Részletek itt: https://konzinfo.mfa.gov.hu/utazasi-tanacsok-orszagonkent/egyiptom

Egyéb hasznos információ: 

A Kairói Nemzetközi Repülőtér telefonos elérhetősége: +20-2696-6300, honlapja: https://www.cairo-airport.com/en-us/

• Terminal 1. telefonszáma: +20-2-2265-5000 / 2265-3333
• Terminal 2. telefonszáma: +20-2-2265-2029 / 2265-2222

Hurghada Nemzetközi Repülőtér telefonos elérhetősége: +20-65-443-976 

Sharm el Sheikh Nemzetközi Repülőtér elérhetősége: +20-69-362-3304

Felhívjuk figyelmüket, hogy az egyes légitársaságok önállóan is hozhatnak szabályokat az utazásra vonatkozóan, amelyek akár szigorúbbak is lehetnek az általános szabályoknál. 

Egyiptom tudnivalók:

Az ország neve hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság, transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található. A két földrészt az ország tulajdonában álló Szuezi-csatorna választja el egymástól. Az országot nyugatról Líbia, délről Szudán, északról a Földközi-tenger, északkeletről a Gázai övezet és Izrael, keletről pedig a Vörös-tenger határolja. Fővárosa a középkor óta az arab és az iszlám világ központja, Kairó, mely több mint húszmillió lakosával a világ egyik legnagyobb agglomerációja. A Sínai-félsziget által Afrika egyetlen transzkontinentális országa, és jelentős hatalom az arab világban, a Közel-Keleten és Afrikában; 2022-ben a világ 12. legerősebb katonai hatalma. Több mint 100 milliós népességével a legnépesebb arab ország és a harmadik legnépesebb ország Afrikában. A népesség nagy része a Nílus partján és a Nílus-deltában él, ami az ország területének töredéke, és itt találhatók a termőföldek is. Az ország többi részét túlnyomórészt a gyéren lakott Szahara sivatag borítja.

Az országnak az ókorban több neve is volt, egyik legismertebb a kemet („fekete ország”), amely nevet a Nílus által lerakott termékeny fekete föld után kapta, eltérően a sivatag „vörös földjétől” (deseret). A későbbi kopt időkben a név „kéme”-vé rövidült. Egyiptom jelenleg használt, hivatalos rövid arab neve (Miszr) sémi eredetű szó, jelentése alapvetően „nagyváros”. A köznapi egyiptomi beszélt nyelvben Kairót is így szokás nevezni.

Történelem

Egyiptom területén már a történelem kezdetén, az i. e. 4. évezredben megszerveződtek különböző államalakulatok, amelyeket i. e. 2995 körül egyesítettek, létrehozva ezzel az egységes Egyiptomi Birodalmat. Az ókori Egyiptom mint kultúra mintegy négyezer éven át fennállt és hatást gyakorolt szinte az összes korabeli kultúrára; mint birodalom az i. e. 1. évezredig a világ vezető hatalma volt és csúcspontját a XVIII-XIX. dinasztia idején (kb. i. e. 1550–i. e. 1190) érte el. A Római Birodalom kettészakadása (395) után a Bizánci Birodalom provinciája volt egészen a 641-es arab hódításig. Ezt követően a már évszázadok óta teljesen kopt keresztény terület, bár nagyon lassan, de végül iszlám többségűvé vált. Elsőként a 9. században önállósult újra (akkor még csak de facto) a kalifátustól a Túlúnidák vezetése alatt. Bonaparte Napóleon 1798–1801-es egyiptomi hadjárata során sikertelenül próbálta meghódítaniaz országot, azonban érdeklődésével és a magával hozott tudósokkal megalapozta az egyiptológia tudományát, amivel megindult a modern történettudomány és régészet fejlődése. Egyiptom ezután Muhammad Ali pasa uralkodása (1805–1848) idején szinte teljesen függetlenné és az akkori világ egyik legmodernebb országává vált. 1869-ben, francia tulajdonban megnyílt a Szuezi-csatorna, melyet 1882-ben átvettek az angolok és az ország brit protektorátus lett, ami alól névlegesen a Tutanhamon-sír megtalálásának évében, 1922-ben, ténylegesen 1952-ben szabadult föl.

1956-ban a frissen hatalomra került Gamal Abden-Nasszer elnök az Asszuáni-gát építési költségeinek fedezésére államosította a Szuezi-csatornát, amivel kezdetét vette a szuezi válság, ami Egyiptom katonai vereségével, ugyanakkor elsöprő diplomáciai győzelmével zárult. Nasszer Egyiptomot energikus, az egész világot behálózó politikájával újra nagyhatalommá tette, és bár a hatnapos háborúban az ország vereséget szenvedett Izraeltől és szövetségeseitől, a jom kippuri háborúban visszaszerezte elvesztett területeit és csak amerikai nyomásra adta föl harcot. A Nasszer és Anvar Szadat elnöksége idején modern állammá váló országban az 1990-es évektől recesszió kezdődött, aminek következtében 2011-ben kitört az ún. nílusi forradalom és a már 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubárak elnököt elűzték. Ezután az ország évekig anarchiában stagnált, sőt gazdasága, főként a turizmus jelentősen visszaesett. Végül a 2014-ben hatalomra került katonai vezető, Abdel Fattáh el-Szíszi képes volt stabilizálni az államot és az ország gazdasága jelentős növekedési pályára állt.

Földrajz

Egyiptom területe 1 001 449 km2 és ezzel a világ harmincadik legnagyobb országa. Összehasonlításul a területe akkora, mint az összes közép-amerikai ország együttvéve, mint kétszer Spanyolország vagy négyszer az Egyesült Királyság, és a területe nagyjából megegyezik az Egyesült Államok legnagyobb államaival, Texas és Kalifornia együttes területével. Mivel Egyiptom éghajlata száraz, ezért az ország nagy területét sivatag borítja, és a lakosság mindössze a terület 5,5%-át használja. Nyugati irányból Líbia, délről Szudán, északkeletről a Gázai övezet és Izrael határolja. Az ország transzkontinentális ország, ezért fontos geopolitikai szerepe abban rejlik, hogy rendelkezik egy földnyelvvel (a Szuezi földszorossal) Afrika és Ázsia között. Itt hozták létre a tengeri kereskedelem részére a Szuezi-csatornát, ami a Földközi-tengert köti össze a Vörös-tengeren át az Indiai-óceánnal. A Nílus völgyétől és deltájától eltekintve az ország nagy része sivatagi táj. A szél homokdűnéket hoz létre, amik akár a 30 métert is elérhetik. Sok helyen kősivatag jellemző.

Vízrajz

Egyiptomnak egy folyója van, a Nílus. A Nílusnak Egyiptom területén nincs komolyabb mellékfolyója, csak mesterséges öntözőcsatornák ágaznak ki belőle és térnek vissza bele. Tavaszi áradását már az ókorban is nagy biztonsággal tudták előre jelezni. Az évente lerakott hordalék a trágya szerepét töltötte be az ártéren. Az Asszuáni-gát megépítésével megszűnt az áradások hordalék-lerakása. Egyiptom legnagyobb tava a Nasszer-tó, ami egy mesterséges víztározó Egyiptom és Szudán határán. Az Asszuáni-gáttal duzzasztották fel. Ezen kívül a tengerpartokon alakultak ki lagúnák, illetve a Szuezi-csatornát vezették keresztül pusztai sós tavakon.

Éghajlat

A passzátövezetben fekvő Egyiptomnak zonális sivatagi éghajlata van. Csak a Földközi-tenger partvidékén, illetve a Nílus-delta északi peremén hull (télen) valamennyi csapadék – itt száraz szubtrópusi éghajlat alakult ki. Egyiptomban a legtöbb, de elenyésző mennyiségű csapadék a téli hónapokban esik. Az ország déli részén a csapadék átlagban 2–5 mm, Kairónál kb. 25 mm évente. Közép- és Felső-Egyiptomban évek telhetnek el anélkül, hogy eső egyáltalán esne. Viszont egy nagyon vékony sávban az északi tengerparton a csapadék mennyiség elérheti az évi 400 mm is, elsősorban október és március között. Hó csak a Sínai-hegy környékén és nagy ritkán néhány északi városban, mint Damietta, Baltim, Sidi Barrany és Alexandriában esik. Az évi átlaghőmérséklet 27 °C és 32 °C között van. Nyáron gyakran akár 45 °C is lehet, míg januárban 8-9 °C-ra is lesüllyed a hőmérséklet. A legnagyobb meleget eddig Asszuánban, júliusban mérték, 51 °C-ot, a legnagyobb hideget el-Miejában, januárban –2,2 °C-ot. A Földközi-tengernél az állandó északnyugati szél segíti a területet, hogy ne melegedjen föl. A sivatagban 43 °C mellett a homokfelszín 80-85 °C-ra forrósodik fel. Nyáron nagyon alacsony a levegő relatív páratartalma, de a legalacsonyabb a száraz, forró khamszin szél uralma idején süllyed (kb. márc. → május), ilyenkor 1-5%.