Kanári szigetek részletesen

  

 

A szigetek nevének eredete

Nevének etimológiája a legelfogadottabb nézetek szerint a latin Canariae Insulae, (A kutyák szigete) elnevezésre megy vissza. Ez eredetileg az egyik sziget, Canaria – valószínűleg a mai Gran Canaria – neve lehetett, innen terjedt át az egész szigetcsoportra. Idősebb Plinius szerint ezen a szigeten nagy tömegben éltek igen nagy testű kutyák. Egyes vélemények szerint ezek a kutyák „tengeri kutyák”, azaz fókák is lehettek. A kanárimadár nevét a szigetekről kapta, nem pedig fordítva.

A szigetek egy úgynevezett forrópont „köpenyhőoszlop” felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Az állandó helyzetű forrópont felett az óceáni kéreg fokozatosan elmozdult, így keletkeztek egymás közelében újabb és újabb vulkáni szigetek. Tenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb pontja is, a 3715 méteres Pico de Teide. Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a legmesszebbről látható. A szigetcsoport – a Madeira- és az Azori-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része, de eredeti növényzete, a kanári babérlombú erdő mára jóformán csak La Gomera szigetén maradt meg. Az ennek megóvására létrehozott Garajonay Nemzeti Park 1986 óta világörökség része.

A 21. század elején a szigeteken összesen 146 természetvédelmi terület található, ebből tizenegy természeti park, valamint 131 különböző természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet. Spanyolország nemzeti parkjai közül négy itt van.

A négy nemzeti park:

•          Teide Nemzeti Park (Parque Nacional del Teide) (Tenerife)

•          Garajonay Nemzeti Park (Parque Nacional de Garajonay) (La Gomera)

•          Caldera de Taburiente Nemzeti Park (Parque Nacional de de la Caldera de Taburiente) (La Palma)

•          Timanfaya Nemzeti Park (Parque Nacional de Timanfaya) (Lanzarote)

 

Magyarországról jelenleg 4 szigetre indulnak repülőjáratok:

Tenerife utazások

Spanyolország, Kanári-szigetek - Tenerife keresési találatok (neckermannallee.hu)

   

Gran Canaria utazások

Spanyolország, Kanári-szigetek - Gran Canaria keresési találatok (neckermannallee.hu)

   

Fuerteventura utazások

Spanyolország, Kanári-szigetek - Fuerteventura keresési találatok (neckermannallee.hu)

   

Lanzarote utazások

Spanyolország, Kanári-szigetek - Lanzarote keresési találatok (neckermannallee.hu)

   

A többi kisebb szigetre a szomszédos szigetekről hajó, illetve repülőjárat üzemel.

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Időeltolódás: -1 óra

Utazás hossza: charterjárat esetén kb. 5-5,5 óra, amennyiben nincs köztes megálló

Pénznem: Euro

Áram: 220 V, az európai konnektorok megfelelőek

 

BEUTAZÁSI FELTÉTELEK

Magyar állampolgárok az alábbi úti okmányokkal utazhatnak be az országba:

Magánútlevél illetve személyi igazolvány: a hazautazás napjáig érvényesnek kell lennie

Vízum: turista célú beutazás esetén nem szükséges

Tiszteletbeli főkonzul – Tenerife, Kanári-szigetek

Tiszteleteli főkonzul: Hermann-Boér Nóra Henrietta

Cím: Calle Pedro García Cabrera 9, 38611 San Isidro, Tenerife, Spanyolország

Mobiltelefon: (+34) 639-209-197

E-mail: hungriaconsulado@gmail.com

Konzuli kerület: Kanári-szigetek

 

Kanári szigetek tudnivalók:

A Kanári-szigetek (spanyolul Islas Canarias) Spanyolország legdélebbi autonóm közössége. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125–200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km². A szigetcsoport geológiailag az Afrikai-lemezen fekszik, de politikailag és kulturálisan Európához tartozik.

A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, La Gomera és El Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a választás után) székhelyt cserél Santa Cruz de Tenerife és Las Palmas között. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes kikötő státuszt.

Történelem

A sziget őslakóinak közkeletű elnevezése a guancsok, bár ez a név eredetileg kizárólag Tenerife szigetének őslakóit jelentette. Az északnyugat-afrikai berberek rokonai, onnan érkeztek a szigetekre több hullámban. A korábbi viking, kelta és más eredetre vonatkozó elképzeléseket a kutatások a 21. századra megcáfolták.

Talán azonosítható a görög mitológiában Gérüón szigetével, ahová Héraklész a Gibraltári-szorosból, oszlopainak felállítása után jutott el az Ókeanoszon hajózva. Egyes történészek szerint már a föníciaiak is ismerték a szigeteket, és van, aki szerint i. e. 470-ben Hanno is megfordult itt. A rómaiak Fortunatae Insulae, azaz Szerencsés-szigetek néven emlegették, és állítólag korlátozottan kereskedtek is velük. Ezt a nevet kellemes éghajlatáról kapta. Az antik mitológia ezeket a szigeteket tartotta a világ legnyugatibb részének, ahol a nap szekerének útja véget ér, ahol örök a tavasz és a jólét. Éppen ezért i. e. 150-ben Klaudiosz Ptolemaiosz huszonhét kötetes atlaszában a kezdő délkör a Kanári-szigeteken haladt át. Róma bukásával elfeledkeztek a szigetekről, amiket a 10. században az arab kereskedők fedeztek fel ismét. Az első európai hódítók a 14. században jelentek meg; a sok nációból végül Kasztília és Portugália jutott el a végső célig.

1402–1404-ben Jean de Béthencourt normann kalandor előbb magánvállalkozásként, majd Kasztília nevében meghódította Lanzarote, Fuerteventura, El Hierro és La Gomera szigetét. Miután III. Henrik kasztíliai király kinevezte a négy, meghódított sziget urává, összegyűjtött vagyonával 1406-ban végleg hazatért Normandiába, a szigetek kormányzását pedig unokaöccsére, Maciot de Béthencourt-ra bízta. Ő néhány sikertelen, a még szabad szigetek kifosztására indított rablóhadjárat után eladta a fennhatóság jogát a portugáloknak, akik azonban csak La Gomerát tudták ténylegesen megszerezni. Ez az egyezség felbőszítette a kasztíliaiakat, akiknek kérésére IV. Jenő pápa a szigeteket Kasztíliának ítélte. A torzsalkodásnak az vetett véget, hogy V. Alfonz portugál király 1479-ben megkötötte a kasztíliai koronával az alcáçovasi békét, és ebben lemondott a szigetekről – cserébe a portugálok megkapták az Azori-szigeteket, a Zöld-foki-szigeteket és Madeirát. 1478–83-ban Juan de Rejón és Pedro de Vera elfoglalta a bennszülöttektől Gran Canaria szigetét, 1491-ben Galician Alonso Fernandez de Lugo La Palmát, majd végül, 1494–96-ban Tenerifét is. A szigetek az Amerikába tartó hajók fontos állomásává, utolsó kikötőivé váltak.

A második világháború után a szigetek valódi idegenforgalmi paradicsommá váltak. 1964-ben a kanári-szigeteki függetlenség hívei Antonio Cubillo vezetésével mozgolódni kezdtek. Végül a szigetek 1983-ban autonómiát kaptak.

Földrajz

Nyugatról keletre a főbb Kanári-szigetek a következők: El Hierro, La Palma, La Gomera, Tenerife, Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote és La Graciosa. Ezeken kívül Lanzarote-tól északra találhatók a Chinijo-szigetcsoporthoz tartozó Montaña Clara, Alegranza, Roque del Este és Roque del Oeste szigetek; Fuerteventurától északkeletre pedig Lobos szigete. Továbbá egy sor kisebb szikla is található az óceánban: a Roques de Anaga, Garachico és Fasnia Tenerife, Salmor és Bonanza pedig El Hierro közelében.

Éghajlat

Éghajlatukat a széljárás határozza meg, ennek megfelelően a szelek 11 fajtáját különböztetik meg. Nyáron a száraz passzát jellemző, télen pedig a csapadékot hozó nyugati szelek, de ezeket a száraz, sivatagi eredetű sirokkó akár hónapokra is elnyomhatja. Az ugyancsak a Szahara felől érkező és (főleg tavasszal és nyáron) sok port hozó szél a kalima — amikor ez fúj, a látótávolság lecsökken, a színek kifakulnak, minden sárgás-szürkés lesz és a hőmérséklet 35-40 °C-ra emelkedik. A szigeteken több meteorológiai állomáson is mérik a kihulló por mennyiségét — ez általában évi 20–80 gramm/négyzetméter (jelentős változékonysággal).

A július és az augusztus a két legmelegebb, a január és a február a két leghűvösebb hónap. Télen az 1800 m-nél magasabb hegyekben havazik.

A hideg Kanári-áramlat miatt a tengervíz hőmérséklete földrajzi helyzetéhez képest hűvös (18–22 °C).

 

Santa Cruz de Tenerife éghajlati jellemzői

Hónap

Jan.

Feb.

Már.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szep.

Okt.

Nov.

Dec.

Átlagos max. hőmérséklet(°C)

21,0

21,2

22,1

22,7

24,1

26,2

28,7

29,0

28,1

26,3

24,1

22,1

Átlagos min. hőmérséklet(°C)

15,4

15,3

15,9

16,5

17,8

19,5

21,2

21,9

21,7

20,3

18,4

16,6

Átl. csapadékmennyiség(mm)

31,5

35,4

37,8

11,6

3,6

0,9

0,1

2,0

6,8

18,7

34,1

43,2

Forrás: World Meteorological Organization, NOAA

 

Las Palmas de Cran Canaria éghajlati jellemzői

Hónap

Jan.

Feb.

Már.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szep.

Okt.

Nov.

Dec.

Átlagos max. hőmérséklet(°C)

20,8

21,2

22,3

22,6

23,6

25,3

26,9

27,5

27,2

26,2

24,2

22,2

Átlagos min. hőmérséklet(°C)

15,0

15,0

15,7

16,2

17,3

19,2

20,8

21,6

21,4

20,1

18,1

16,2

Átl. csapadékmennyiség(mm)

25,1

24,4

12,5

5,9

1,1

0,3

0,1

0,4

9,1

16,1

21,7

31,3

Forrás: World Meteorological Organization, NOAA

 

Puerto Del Rosario Fuerteventura éghajlati jellemzői

Hónap

Jan.

Feb.

Már.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szep.

Okt.

Nov.

dec.

Átlagos max. hőmérséklet(°C)

20,6

21,0

22,2

22,9

24,1

25,8

27,3

27,8

27,5

26,1

24,0

22,0

Átlagos min. hőmérséklet(°C)

14,7

14,8

15,5

16,0

17,1

19,1

20,8

21,5

21,2

19,8

17,7

15,9

Átl. csapadékmennyiség(mm)

14,3

15,9

12,4

5,3

0,8

0,0

0,0

0,3

2,4

7,7

13,2

25,7

Forrás: World Meteorological Organization, NOAA

 

Arrecife Lanzarote éghajlati jellemzői

Hónap

Jan.

Feb.

Már.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szep.

Okt.

Nov.

Dec.

Átlagos max. hőmérséklet(°C)

20,7

21,3

22,8

23,5

24,6

26,3

28,2

29,1

28,6

26,7

24,2

21,8

Átlagos min. hőmérséklet(°C)

14,0

14,3

15,0

15,7

16,8

18,8

20,4

21,2

20,8

19,4

17,2

15,4

Átl. csapadékmennyiség(mm)

16,5

18,2

12,5

5,2

1,5

0,1

0,0

0,5

2,2

9,9

14,7

29,3

Forrás: World Meteorological Organization, NOAA

Az oldalt készítette és a rendszert biztosítja:

TravelGATE
még töltünk